Népies nevei

Bicskafa, csipkebogyó, csipkebokor, ebcsipke, gyepűrózsa, kutyarózsa; bogyóra emlékeztető termését csipkebogyónak, csipkének, hecsedlinek, bicskének, csitkenyének stb. nevezik.

Leírása

Évelő, 2-3 m magas cserje. Ágai ívesen hajlók, tüskések. Levelei 5 levélkéből tevődnek össze. Virágai fehérek vagy halványpirosak. Termése tojás, körte vagy gömb, esetleg orsó alakú, 1,5-3 cm hosszú, húsos falú, kevés nedvű, éréskor kezdetben világos, majd meggypiros színű, savanykás, aromás ízű. Belsejében szúrós hegyű szőrök által körülvett magok vannak.

Előfordulása

Cserjésekben, erdők szélén, mezsgyék, utak szélén gyakori, ritkábban karszterdőkben és karsztbokorerdőkben, száraz tölgyesekben, elhagyott szőlőkben és gyümölcsösökben, gondozatlan helyeken nő. Általában meleg, laza, friss agyag-, lösz-, homok- vagy törmeléktalajon él, inkább mészkedvelő.

Gyűjtési ideje

Gyűjtése rendszerint augusztus vége felé kezdődhet, mert ekkor már sok bokron egyöntetűen világospiros bogyó található. A bogyók ilyenkor még félérettek, de ekkor tartalmazzák a legtöbb C-vitamint, ilyenkor a legkönnyebb a kimagozás. Később, amikor a termések teljesen beértek, ez a művelet nem, vagy csak nagyon nehezen végezhető el, és a bogyó csak szárítmányként hasznosítható.

Hatóanyaga

A vadrózsa bogyója a C-vitaminon kívül számos olyan anyagot tartalmaz, amelyet az emberi szervezet kiválóan tud hasznosítani: pektin, flavonoidok, cukor, alma- és citromsav, cseranyag, A vitamin.

Felhasználása

Rendkívül magas C-vitamin-tartalma miatt széleskörűen használják a konyhaművészetben és a népi gyógyászatban, teának, lekvárnak, szörpnek, levesnek, mártásnak, ecetnek, likőrnek, bornak stb. Fontos, hogy felhasználás előtt magozzuk ki a bogyókat és távolítsuk el a szőröket, mivel a szőrök kellemetlen viszketést idéznek elő. Ebből készül a kiváló viszketőpor. Ezért nem árt, ha elővigyázatosan, gumikesztyűben végezzük ezt a műveletet.

Már az ókori népek is felismerték gyógyító hatását, főként a sorvadásos betegségek ellen. A C-vitamin fokozza a szervezet ellenállóképességét, a flavonoidok gyulladásgátló és antibiotikus immunerősítő hatást fejtenek ki, a pektinek pedig segítik az emésztést. A bogyóból készített gyógytea influenzás időszakban, meghűléses megbetegedések idején rendszeresen fogyasztandó. Ismeretes gyógyhatása vese- és hólyagbántalmakra, bélhurut és hörghurut esetén. Emésztést javító hatása közismert, valamint gyenge vizelethajtó tulajdonsága is. A csipkebogyó készítmények jól használhatók erősítő, üdítő és élvezeti célokra is. Ízjavító hatása miatt gyógynövénykeverékekben, gyümölcsteákban széles körben alkalmazzák.