Borsosmenta (Mentha x piperita)

Fodormenta (Mentha spicata var. crispata)

Népi neveik: borsmenta, borsminta, kerti menta; fodorminta, zöldmenta

Leírás:

A Mentha nemzetség fajai az árvacsalán-virágúak (Lamiales) rendjébe, az ajakosok (Lamiaceae) családjába tartoznak. Lágy szárú, föld alatti módosult hajtásokkal (sztólókkal) áttelelő évelő növények. Gyökérzetük sekélyen helyezkedik el. A borsosmenta gyökértörzséből képződő módosult hajtások egy része a föld felszínén kúszik, ezek ibolyászöld színűek, gyökerek és hajtások képzésére egyaránt alkalmasak. Szára 30-90 cm magas, négyélű, lilás színű, elágazó. A levelek hosszúkás-tojásdadok, fűrészes vagy csipkés szélűek, sötétzöldek, erezetük gyakran ibolyás színezetű, mindkét oldalukon illóolajtartó mirigyszőrök találhatók. Virágai világos lilák, a sziromlevelek gyorsan lehullanak. A fodormenta elénkzöld színű, ritkán fejleszt a talajfelszínen futó sztólókat. Szára 30-80 cm magas, világoszöld színű. Levelei szintén világoszöld színűek, fodrosak, fűrészes szélűek. A levél hosszúkás-tojásdad alakú, felülete sima, esetleg gyéren szőrözött.

A borsosmenta a jelenlegi ismeretek szerint Angliából származik, bár egyes szerzők távol-keleti eredetet feltételeznek. A fodormenta Dél- és Nyugat-Európában jöhetett létre. A mentafajok fényigényes, melegigényes növények, de a nyugalmi időszakban hidegtűrők, sztólóik hótakaró alatt még -30 °C-on sem károsodnak.

A népi gyógyászatban gyakran a vadon előforduló lómentát (Mentha longifolia) is használják ugyanazokra a betegségekre és tünetekre mint a borsos- és fodormentát.

Termesztés:

A mentafajok telepítése ősszel történik. A talajjal szemben eléggé igényes növények, eredményes termesztésükhöz mély termőrétegű, jó vízgazdálkodású, középkötött talaj szükséges. Mivel hibridek szaporításuk vegetatív úton lehetséges zölddugványozással, sarjakkal illetve sztólókkal. A gyökeres sarjhajtások telepítése gyors felszaporításra ad lehetőséget, viszont a drogelőállítás céljából létrehozott ültetvényekben leggyakrabban a sztólóval történő szaporítást alkalmazzák. A telepítést legkésőbb november közepéig be kell fejezni. A tavaszi telepítés csak szükségmegoldásként jöhet szóba, mert így a késői kihajtás miatt a telepítés évében alacsony terméshozamra lehet számítani. Mindkét módszer esetében a telepítést követően a mentafajok intenzív öntözést igényelnek. Herbanyerés céljából, kedvező körülmények esetén, a mentaültetvény évente háromszor is vágható. Ha illóolaj nyerése a cél évente kétszeri vágásra kerül sor.

Hatóanyag:

Mindkét faj esetében a drogot a szárított leveles hajtás, a szárított levél valamint az illóolaj képezi. A borsosmenta jelentős illóolajtartalommal rendelkezik, mely a levelekben és a virágzatban található a legnagyobb mennyiségben. Illóolaja több mint 20 komponensből áll. Ezek közül a legjelentősebb a mentol, de mellette menton, piperiton, mentofurán, pinén is nagyobb mennyiségben van az illóolajban. A borsosmenta hajtásai tartalmaznak még flavonoidokat és rozmaringsavat is. A fodormenta illóolajtartalma valamivel alacsonyabb. Ennek fő összetevője a karvon, de linaloolt, pinént, limonént, kariofillént, cineolt is tartalmaz. Az illóolajon kívül flavonoidok, cserzőanyagok és keserűanyagok is találhatók benne.

Felhasználás:

A mentafajokat több mint 2000 éve ismeri és használja az emberiség, napjainkban a borsosmentának van a legnagyobb gyógyászati és gazdasági jelentősége. A borsosmenta fő hatóanyagának, a mentolnak köszönhetően fokozza a nyál- és epetermelést, enyhe görcsoldó és gyulladáscsökkentő, helyi érzéstelenítő, hűsítő és antiszeptikus hatású. A gyógyászatban gyomor-, bél- és epegörcsök esetén, epekőképződés megakadályozására, valamint szélhajtó hatása miatt alkalmazzák, ugyanakkor hideg teája a hányingert is csökkenti. Külsőleg kenőcsökben, porokban használják a bőr viszketésének megszüntetésére. Az orr- és a garatnyálkahártya gyulladásaiban is jótékony hatású, cseppek, öblítőszerek, ecsetelők formájában. Szeszes kivonatát izomfájdalmak és reuma elleni bedörzsölőszerekhez használják fel. Illóolaját az élelmiszeripar is jelentős mértékben használja, különösen italok és édességek ízesítésére. Kozmetikumok, szájvizek és fogkrémek is gyakran tartalmazzák.

A fodormentát emésztést serkentő, étvágyjavító, szélhajtó és görcsoldó hatású készítményekben, teakeverékekben használják, valamint meghűlés ellen is. Fűszerként is gyakran használják, de fogkrémek és édességek ízesítőjeként is jelentős.