Népi neve: som

Leírása:

A húsos som (Cornus mas) a somfélék (Cornaceae) családjába tartozik. A nemzetség fajainak nagy része általában az északi féltekén fordul elő. Fénykedvelő és a szárazságot jól tűrő 2,5 – 4 méter magas bokor. 4-8 cm-es levelei fényes zöldek, tojásdad alakúak. Apró sárga virágai 10-25 tagból álló bogernyőt alkotnak, kora tavasszal, lombfakadás előtt nyílnak.
A virágok sok pollent és nektárt tartalmaznak, így tavasszal az első mézelő növények egyike.
Csonthéjas, tojásdad alakú termése legtöbb 2 cm hosszú, éretten fénylő skarlátvörös. Augusztus-szeptemberben érik. Napsütötte bozótosokban, ritkás erdőkben, domb- és hegyoldalakon fordul elő, elsősorban laza talajokon. Lassan növekszik, de jó körülmények között hosszú életű növény. Kemény fájából jó minőségű szerszámnyél készíthető.

A húsos som Közép-Európától a Fekete-tenger vidékéig elterjedt. Több országban is termesztik, sok európai parkban előszeretettel ültetnek somot, mert mutatósak korai virágai és jól tűri a városi levegőt.

Gyűjtése:

A som  termését régóta fogyasztják. Augusztus-szeptember környékén gyűjthető.

Hatóanyagai:

Termése sok C-vitamint, cukrot, almasavat, pektint és festékanyagot tartalmaz.

Felhasználása:

A som fanyar ízű, savanykás termését régóta használják az emberi táplálkozásban. A gyümölcs nyersen akkor a legízletesebb ha már túlérett. Antioxidáns hatású. Jelentős a C-vitamin tartalma, ennek köszönhetően javítja a szervezet ellenállóképességét. Aszalással tartósítható, így a téli hónapokban is fontos C-vitamin forrás lehet. Lekvár, szörp, kompót, de akár bor vagy pálinka is készíthető belőle. A som éretlen termését az olajbogyóhoz hasonlóan sós vagy ecetes vízben szokták eltenni. A termést vagy a belőle készült lekvárt, elsősorban a népi gyógyászatban, hasmenés ellen használják.