Portfolios – Oldal 5 – Natural Herbs

EGYBIBÉS GALAGONYA (Crataegus monogyna)

Natural Herbs 2016-04-12

Leírás

Az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), a rózsafélék (Rosaceae) családjába és az almafélék (Maloideae) alcsaládjába tartozó tövises cserje. Virágai fehér, illatos, dús sátorozó fürtökben nyílnak, gyümölcsei apró, piros bogyók egy nagy maggal, húsa sárga színű. Levelei mélyen karéjosak. Elterjedési területe nagy, melegkedvelő euroszibériai flóraelem. A sík és dombvidékek cserjéje, legelőkön, letarolt tölgyesek helyén tömegesen nő.

A szív gyógynövényének, de ’’Isten gyümölcsé’’-nek is nevezik. A népi gyógyászatban a leggyakrabban használt gyógynövények egyike.

Hatóanyagai

Sárga és szintelen flavonoidokat tartalmaz, valamint triterpéneket.

Gyűjtése

A termését gyűjtik, de értékes a levele és a virágja is. Május-júniusban a virágzó ágvégeket gyűjtjük, kb. 2 cm hosszú ágvéggel. A terméseket a teljes érés előtt gyűjtik (viaszérés), amikor már pirosak, de nem lágyultak meg (az első fagyok előtt). A virágokat száraz, szellős, naptól védett helyen szárítjuk, a bogyók fagyasztóládába tehetők, ha még nem csípte meg a hóharmat, mert így könnyebb szétnyomkodni.

Gyógyhatásai

Nyugtató hatással bír, s mivel enyhe hatású, hosszantartó kezelésre is alkalmas. Erősebb hatású gyógyszerek adagja csökkenthető egyidejű alkalmazás esetén.

’’Szívbarát’’, szíverősítő, szívnyugtató, vérnyomáscsökkentő hatása van, teájával megelőzhető az érelmeszesedés, csökkenti a koleszterinszintet.

Alvászavarokra is használható, valamint izületi gyulladásra és emésztést serkentő, étvágyjavító hatása is van.

Felhasználása

Gyógytea: 2 dl forró vízzel leforrázunk egy teáskanálnyi szárított levelet, 15 perc múlva leszűrjük, napi 3-4 csészével fogyasztható.

Tinktúra virágból, levélből, bogyóból készül.

Legendák, mondák

Az első feljegyzés a galagonyáról már 1305-ből ismert. Itt lejegyzik, hogy szívpanaszokra és köszvény ellen alkalmazták.

Számos legenda fűződik hozzá. A rómaiak bölcsőikbe helyezték, hogy elűzze a gonosz szellemeket. A kereszténységben a halál jelképe, mert állítólag Jézus töviskoronája galagonyaágból készült.

A germán mítoszok szerint a galagonya villámból keletkezett, ezért halotti máglyákon használták, remélve, hogy ezzel segítik a halott lelkét, hogy átjusson a mennybe.

A kelták szerint a tél és sötétség istenének fája.

LUCFENYŐ (Picea abies)

Natural Herbs 2016-04-12

Leírás

A lucfenyő (Picea abies) a fenyőfélék (Pinaceae) családjába, a jegenyefenyők (Abietoideae) alcsaládjába tartozik.

Szúrós tűlevelei általában négyélűek, szórtan állnak. Vékony tobozpikkelyei nem hullanak le. A tűlevelek egyenként nőnek az ágakon spirális elrendezésben, minden tű egy-egy levélpárnán. A lehullott tűlevelek után visszamaradt levélpárnák az ágat durva tapintásúvá teszik (más nemzetségekben az ágak általában simák).

Lecsüngő tobozai kétévesen általában lehullanak. Felismerhetők kúp alakú koronájukról, csavarodó ágaikról. Gyökérzete sekély, szétterülő. Vékony kérge pikkelyes.

Az örökzöld fenyőféléket évezredek óta hasznosítják. Örökzöld leveleik az állandóságot, életigenlést, fogyhatatlan energiát jelképezik. Az ókori görögök, rómaiak, a középkori népek is ismerték és használták a rügyet, tobozát, magját, gyantáját, illóolaját a különböző fajta fenyőknek.

Hatóanyagai

A fenyő illóolaja monoterpén szénhidrogénekből és ezek karbonsavas észtereiből áll. A fenyőgyantát diterpének és lignánok alkotják.

Gyűjtése

Tavasszal gyűjtik a friss hajtásokat, rügyeket és a tobozt, frissen dolgozzák fel szirup készítésére.

Gyógyhatásai

– Immunerősítő, étvágyjavító hatása van.
– Tüdőerősítőnek tartották a régiek, gyógyítja a légutakat, köhögést csillapít, nyálkaoldó, a száraz köhögést a váladékoldó hatásával segíti.
– Gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő hatása van, jó torokfájásra is, de izületi, izom és köszvényes fáldalmakat is csillapít.
– Idegnyugtatóként is használják.
– A gyantájának sebgyógyító hatása van.

Felhasználása

A tavaszi zsenge hajtásaiból, rügyeiből köhögés elleni és immunerősítő szirupot készítenek főzve vagy nyersen. A rügyeket rétegezve helyezik egy nagy üvegbe egy réteg rügy, egy réteg cukor váltakozásával és érlelik napon 1-2 hónapot, majd kamrába teszik. Télen folyamatosan használható. A fenyőrügyet gyógyteába a többi gyógynövénnyel együtt forrázva el tudjuk használni, nagyon ízletes és mivel nyersen van benne a rügy, nagyon jó a hatása is.

A rügyeket mézben is lehet tartósítani, érlelni, nagyon finom és hatásos a fenyőméz. A rüggyel együtt érlelt méz hígabb, savanykás, nagyon jól eláll egész télen. A mézből kiszedett rügyeket szintén felhasználjuk gyógyteákban.

Fenyőméz készítése: Gyorsan enyhíti a panaszokat a torokfájásnál, görcsös köhögési ingereknél a fenyőméz. Tavasszal a fiatal hajtásokból kell készíteni, hogy a téli időszakig legyen ideje beérni. Figyeljük a friss hajtások megjelenését, várjuk meg, míg egy kicsit kifejlődik, de ne várjuk meg, míg megkeményedik, megfásodik. A leszedett friss hajtásokat alaposan folyó víz alatt mossuk meg. Egy konyharuhán hagyjuk megszáradni, és helyezzük el egy befőttes üvegbe. Öntsünk rá 1 kg mézet és tegyük 1-2 hónapig a napra. A Nap természetes módon kiválasztja a fenyőhajtásokból a jótékony hatású hatóanyagokat és az illóolajakat. A mézet utána szitán át kell önteni egy másik üvegbe. A szitában maradt fenyőrészeket forró teával leönthetjük, s így semmi méz nem vész kárba. Az így elkészített, de igen értékes mézet, és annak hatását, akkor fogjuk értékelni, mikor jön a tél és kapar a torkunk.

A tobozból készült szirup szintén nagyon hatásos, értékes anyagokat tartalmaz.

Az illóolaja antiszeptikus, erősítő, frissítő hatású. A fenyőolajas masszázs nagyon jó fáradtság, másnaposság ellen.

Az ágacskavégek, rügyek, magok főzetével a fürdővízhez adva a régiek az izületi gyulladást, izomfájdalmakat, izomgyengeséget, köszvényt kezelték. Használták téli meghűléses betegségek kezelésére is, izzasztó, kimelegítő hatása miatt.

Lábfürdőt készítettek lábizzadás esetén belőle.

Gargarizáltak a teájával mandulagyulladás esetén.

Inhaláltak a főzetével tüdő- és légúti betegségek valamint homloküreg gyulladás esetén.

A gyantát úgy tartják számon, mint a legjobb sebgyógyítószer, bármilyen vágott, szúrt sebre, de kikérgesedett kézre, lábra is. Gyantája sűrű keverék, amely gyantasavat és illóolajokat tartalmaz. A gyantával a tűlevelűek védekeznek a különféle rovarok ellen. Erős antimikrobatikus hatása van és megakadályozza a baktériumok keletkezését. A népi gyógyászatban, nálunk és világszerte, a lucfenyő kenőcsöt az artritis, a kelések, égési sérülések, megfázások, tuberkulózis, köhögés, hasmenés és egyéb emésztési zavarok, fejfájás, torokgyulladás, reumatizmus, kövek, tumorok és sebek gyógyítására használják.

A kenőcs az egész testen használható. Naponta többször is felvihető a bőrre vékony rétegben. Felvitel után könnyedén be kell dörzsölni a bőrbe. Ajánlatos a testrészeket a kenőcs felvitele előtt meleg vízzel megmosni, mert a kenőcs tiszta bőrön hatékonyabb. A lucfenyő kenőcs jobb hatékonyságára a bekent helyet be lehet göngyölni kötéssel és polivinil fóliával.

Sebkenőcsöt készíthetünk egyenlő rész vörösfenyő terpentin olajból és fehér vazelinből is, ha ezeket megolvasztjuk és kikeverjük. Fertőzésgátló hatása van.

A fenyőtoboz magjait is ismerték ősidők óta. A fenyőmag igen értékes anyagokat tartalmaz. Kézzel piszkálták ki a tobozokből, a mégis bentmaradt magokat kemencébe helyezve pattogtatták ki és feltörték. Ehető nyersen, pirítva, őrölve és mézben nagyon jól tartósitható. Hamar avasodik. Nagyon sok fenyőfaj magja ehető, Ázsiában és az olaszoknál fűszerként használják salátákban, húsos ételekben. Ismerték az indiánok, a római légió katonái, a keleti kulturában, de a mi őseink is.

ERDEI MÁLNA (Rubus idaeus)

Natural Herbs 2016-04-12

Leírás

Az erdei málna (Rubus idaeus), a Rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Európában, Észak-Ázsiában és Japánban őshonos növény, már az ókorban ismerték és használták gyógyhatásaiért a gyümölcsét és a levelét is.

Tüskés hajtású, gyökérágakkal terjedő cserje. Virágai jellegzetesek, fehérek. Gyümölcse piros színű, lédús, finom aromájú, közkedvelt erdei gyümölcs. Levelei fogazottak.

A mi tájainkon domb- és hegyvidékeken elterjedt, a kivágott erdők helyén megjelenik először a szamóca, utána a málna, majd a szeder.

Hatóanyagai

A levelek aromás anyagokat, szerves savakat, C vitamint, cseranyagot tartalmaznak. Gazdag vasban, magnéziumban, foszforban, kálciumban, sok benne az A, B, C, D és E vitamin, ezért segít vérszegénységben, fog-, köröm- és csonterősítő hatású. A gyümölcsének erős antioxidáns hatása van, erős daganatgátló.

Gyűjtése

A levelét nyár elején, virágzás előtt és alatt gyűjtjük, mert ilyenkor több a hatóanyag benne, és nem a gyümölcs megérése után. Árnyékos tiszta helyen szárítjuk, kiterítve, közvetlen nap ne érje. Papírtasakban, vászonzsákban tároljuk.

Gyógyhatásai

A levelekből nyert hatóanyagokat cukorbaj, vese-és hólyagbántalmak ellen, köszvényben szenvedőknél használják.

Összehúzó hatása miatt, ősi idők óta használják a nőgyógyászatban, mind az ayurvédikus, mind pedig a hagyományos gyógyászatban.

Tónusfokozó hatása visszaemeli a méh-, hüvely-, végbél előeséseket, csillapítja a záróizom renyheségből eredő inkontinenciát, viszér panaszokat, végbél problémát. Segít hasmenés, hányinger esetén is.

Nőgyógyászati hatásai:
Előrébb hozza a peteérést, rövidíti a ciklust, ezért hasznos pubertáskorban, amikor még rendszertelen a havi vérzés. Későbbi időszakban enyhíti a görcsöket, fájdalmakat a ciklus első felében. Napi 2 csésze tea segít a fogamzásban, a peteérésben és beágyazódásban, javítja a petesejt minőségét, palástfűvel együtt. A gyermekláncfű teával együtt használva a teáját, segít azoknak, akiknek az inzulin háztartásból származó problémák miatt késik a fogamzás.
Szabályozza a méhizom működését, ezért peteérés és megtapadás után 12 hétig, valamint szülés előtt-után 2-3 hétig napi 1-1 csésze málnalevél tea fogyasztása javasolt.

Húgyúti- és vesegyulladások esetén, amikor sok folyadékra van szükség, az átmosásra alkalmas teakeverék alkotórésze, ami negyedrész málnalevél, negyedrész szederlevél és fél rész vizelethajtó teafűből áll.

Köszvény esetén fele málnalevél, fele szederlevél tea, kúraszerűen használva 3 hétig, utána szünet és újra. Csökkenti a húgysavat.

Élénkítő, frissítő teaként naponta ajánlott.

Felhasználása

Tea – 1 kávéskanál szárított levelet leforrázunk 1 csésze vízzel, 8-10 perc után leszűrjük és fogyasztjuk.
Lemosásra – pattanásos bőrre, teával együtt használ.
Irigálásra – fehérfolyás esetén.
A gyümölcsét lekvárnak, szörpnek használjuk, igen ízletes és erős antioxidáns hatású.
A szárából régen tavasszal levest főztek külön – kellemes pirosas színe van -, vagy a ház körüli gyógynövényekkel együtt. Nagycsütörtökön szokás volt az úgynevezett nagycsütörtöki leves, ami a ház körül megjelent, megtermett gyógyfüvekből készült.
A tavaszi friss leveleket, hajtásokat meghántva, nyersen salátákban használták.

Figyelem!

Nem ajánlott:
– kisgyermeknek,
– szoptatós anyának a várandóság 36. hetéig, mert vetélést okozhat,
– és székrekedésre hajlamosoknál.

FEKETE NADÁLYTŐ (Symphytum officinale)

Natural Herbs 2016-04-11

Leírás

A fekete nadálytő (Symphytum officinale), az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozó gyógynövény. Árterületeken, árkokban, nyirkos helyeken terem, kaszálókon, ligeterdőkben él. Fekete gyöktörzsből kihajtó, egész nyáron át virágzó növény, hegyes, lándzsás levelei szőrösek, érdesek, a szára úgyszintén, virágai előbb bíborszínűek, majd kékbe váltanak. 50-80 cm magasra is megnövő, évelő növény, ujjnyi vastagságú, kívül fekete, belül sárgás vagy fehér, nyálkás tapintású gyökerei mélyre nyúlnak a földbe.

Szaporodása magról történik vagy tőosztással.

Népies elnevezései: forrasztófű, nadálygyökér, sarkosfű, összeplántálófű.

Hatóanyagai

A gyökérdrog allantoint, pirrolizidin-vázas alkaloidokat, 8-10% cseranyagot, nyálkaanyagokat tartalmaz. Levelei tekintélyes mennyiségű cseranyagot, alkaloidot tartalmaznak, valamint nagy mennyiségű fehérjét, glikozidot, kolint.

Gyűjtése

Gyökerei adják a drogot, amit késő ősztől szedünk, miután a levelei elsárgultak, kora tavaszig, mikor épp csak megjelentek a levélhajtások. Esetenként a leveleit is felhasználják, ezeket virágzás előtt vagy alatt jó szedni. Gyűjtéskor figyelni kell arra, hogy ép, egészséges, féregmentes gyökereket és leveleket szedjünk, lehetőleg száraz időben, külön-külön szedve a drogfajtákat. Szedésre vesszőkosarat, papírzacskót, papírdobozt vagy hálót ajánlatos használni.

A gyökerekről a talajt és a szennyeződéseket vízzel jól le kell mosni.

A drog szárítása jól bemelegedő, jól szellőző helyen ajánlott, rétegzés nélkül, hogy minél rövidebb idő alatt meg tudjon száradni, főleg a gyökérdrog. A gyökérdrog akkor száradt jól, ha belül fehéres színű maradt, a levéldrog pedig akkor, ha a zöld szín csak egy árnyalatnyit fakul szárítás során.

Gyógyhatásai

Hámositó hatása miatt rosszul gyógyuló sebeknél alkalmazzák, de izületi gyulladás, reumatikus fájdalmak esetén is felhasználják.

Felhasználása

Gyökérdrogját frissen vagy szárítva külsőleg használják, ez utóbbi esetben akár porrá őrölve is, kenőcsök, tinktúrák, pakolások készítésére használják. A belőle készült kenőcs, allantoin-tartalma miatt segíti a sejtek regenerációs folyamatait, azaz a sejtek osztódását és növekedését, a hámképződést, valamint a nyirokképződést az izületek folyadékvesztése esetén.

A kenőcs, a pépes borogatás és a tinktúra segít csonttörések, ficamok, zúzódások, húzódások, rándulások, reuma esetén, valamint gennyes sebek vagy más, mély sérülések esetén gyulladáscsökkentő hatással bír.

Levelét is frissen vagy szárítva hasznosítják, belőle inkább teát készítenek, esetenként fürdőt vagy ülőfürdőt. Ez a tea egyedüli alkotóelemként vagy körömvirággal együtt patkóbél és gyomorfekély kezelésben hasznosítható. Ugyanígy a gyökérből készült tea is. Nyugtató és hegesítő gyomorteák keverékében fő alkotóelemként a körömvirággal használjuk. Mivel májkárosító (nagy mennyiségben a pirrolizidin-vázas alkaloid az) és rákkeltő hatóanyagot is tartalmaz, csak orvossal való konzultálás után fogyasszuk, de így is hosszútávú belső használata nem javasolt.

Fürdőként reumatikus panaszokra, köszvényre, porckorongsérülésre javasolják, ülőfürdőként visszértágulás, valamint csonttörés utókezeléseként használható.

Légúti megbetegedéseknél is használhatjuk kiegészítő keverékként, köhögéscsillapító hatása van. A gyökérből készült erős kivonatot szájüreg-, illetve torokgyulladás esetén öblögetésre is ajánlják.

Saját tapasztalat: kisebbik fiamnál félévesen atópiás dermatitiszt állapítottak meg. Ez a bőrfelület nagymértékű gyulladásával jár, s ennek következménye a bőrszárazság és a bőrviszketés. A körömvirágkenőcs enyhítette a gyulladást, de a bőr regenerálódását nem eléggé, valamint a száraz foltokon sem segített. Ekkor készítettem friss fekete nadálytő gyökeréből disznózsír alapú kenőcsöt, ugyanis a kertben megterem ez a gyógynövény. Télen, emlékezve, hogy körülbelül hol található, kiástam 4 darab kisebb-nagyobb gyökeret, jól megmostam, lekeféltem a földtől és apróra vágtam. Odatettem kb. 200 g disznózsírt melegedni, ebbe tettem bele a gyökérdrogot, mikor már kissé sercegett, hagytam olyan 5-6 percet, majd eloltottam a tüzet alatta. Másnapig állni hagytam, akkor ismét felmelegítettem, de csak annyira, hogy folyékonnyá váljon a zsír, leszűrtem, a gyökereket megpróbáltam amennyire lehet, kinyomkodni, majd tégelybe tettem a kenőcsöt és hűtőben tárolom.

A gyerek bőrét reggelente bekentem körömvirágkenőccsel (ez is saját keszítésű), majd mikor már az jól beszívódott, jött a fekete nadálytő kenőcs. Két hét alatt jelentős javulás volt látható. Azóta csak esetenként kenem, amikor szárazabb foltot találok rajta.

A kisfiam emellett természetesen kap és kapott homeopátiás kezelést és gemoterápiát is, de azok mellett sajnos a bőrszárazság jelen volt, s csak amióta a nadálytő kenőcsöt használjuk, tűnt el.

ILLATOS IBOLYA (Viola odorata)

Natural Herbs 2016-04-11

Leírása

Az illatos ibolya (Viola odorata) az ibolyafélék (Violaceae) családjának névadó és egyben legnagyobb nemzetsége mintegy négyszázötven fajjal.

Fajai megtalálhatók minden trópusi és szubtrópusi területen, emellett az északi és a déli mérsékelt égövbe is benyomulnak – dél felé egészen a Tűzföldig, Dél-Afrikáig és Új-Zélandig. Az Andokban megtelepedett fajok némelyike 4600 méterig is felkapaszkodik.

Lomblevelei nagyon változatosak, gyakran levélrózsában állnak. Egyes fajok levele lándzsás, másoké igen széles, szárnyas, ujjas vagy akár pajzs alakú is lehet. A magashegyi fajok apró, bőrnemű, éles-szögletes, sokszor pikkelyszerű levele a megvastagodott hajtásra borul.

Öttagú, illatos virágainak két középső szirma eláll vagy lefelé konyul. Az illatát adó illóolajokon kívül a levele és virága nyálkaanyagokat is tartalmaz. Porzóik két hosszú, nektártermelő nyúlványa egy hasonló színű nektárvonallal együtt az alsó szirom sarkantyúszerű kiöblösödésébe nyúlik bele. A porzókon túlnyúló bibe igen sokféleképpen osztott, kiszélesedő és bögreszerűen bemélyedő egyaránt lehet. A virág sokszor ki sem nyílik, ilyenkor a növény önbeporzó (kleisztogám).

A fajok többsége évelő gyökérzetű lágyszárú, néhány félcserje, egy csoportjuk egy- vagy kétéves lágyszárú növény.

A többi ibolyaféléhez hasonlóan a névadó nemzetség virágait is rovarok porozzák be. Amikor a nektárra gyűlő rovarok szétnyomják a porzókat, az ezek közé bepotyogott virágpor rájuk tapad. Az, hogy milyen rovarok látogatják ezeket a virágokat, alapvetően a sarkantyú hosszától függ. Ez lehet nagyon rövid, mint például a sárga ibolyáé (Viola biflora), de lehet nagyon hosszú is, mint a Viola calcarata virágáé.

Hatóanyagai

Az ibolya föld feletti részei illóolajat tartalmaznak, gyöktörzse metil-szalicilátban, szaponinokban és nyálkaanyagokban gazdag. A növényben csersavak, flavonoidok, kevés (szalicilsav-metilészter-tartalmú) illóolaj, valamint aszkorbinsav is található.

Legendák

Az antik mítosz szerint az ibolya, azaz annak latin elnevezése, a viola az Io névből ered. A görög főisten Zeus állítólag annyira szeretett egy Io nevű ifjú szüzet, hogy féltvén őt felesége haragjától, inkább üszővé változtatta a lányt, amely ezután mindig egy ibolyamezőn legelészett. Emiatt évszázadokon át az ibolya a termékenység, elsősorban pedig a szerelem jelképe lett.

Egy másik görög monda arról emlékezik meg, hogy hogyan születtek ezek a törékeny virágok: eszerint Persephoné, a tavasz istennője lába nyomán keltek életre. Nem is logikátlan elgondolás, ha jobban belegondolunk, hiszen ez a növény rendszerint márciustól, a tényleges tavasz elérkeztétől kezd virágozni. Erről a mai napig megemlékeznek például a franciaországi Bretagne-ban, ahol a tavasz előcsalogatására nagypénteken ibolyát ültetnek.

Ugye mindenki ismeri a „szerény, mint az ibolya” mondást. Nos, ezek az erdőkben, cserjésekben, kiskertekben megbúvó növénykék nem csak illatukkal, szépségükkel, hanem gyógyerejükkel is elkápráztatnak bennünket, tehát szerénységük csupán megjelenésükre vonatkozik.

Népies elnevezései: violetta, bájos ibolya, vénuszvirág. Az ibolya virágzó hajtásait, virágait és gyöktörzsét gyűjtjük. Fő hatóanyaguk a szaponin, a flavonoid, a nyálka.

Gyűjtése

Nem szabad a virágokhoz leveleknek vagy a levelekhez virágoknak keveredni; a szárastól gyűjthető részek ne legyenek gyökerestől kiszedettek, a gyökereken sem hagyhatók meg a föld feletti részek, szárak, levelek maradványai. A gyöktörzset februárban, márciusban vagy ősszel gyűjtik. A virágokat kinyílottan kell gyűjteni.

Gyógyhatásai

Légúti betegségek, makacs, hurutos köhögés, légcsőhurut, mindenfajta akut és krónikus légúti betegség esetén használjuk. Teáját hisztéria, félelemérzettel párosuló szívpanaszok, izgalmi állapotok, álmatlanság esetén fogyasztjuk.

Csillapítja a köhögést, és nyákoldó hatásának köszönhetően köptető hatású.
Külső használatnál bizonyos bőrbetegségek – például repedezett bőr vagy kirepedezett emlő – esetén használják.

Felhasználása

Teaforrázat
1 kávéskanál szárított virágot tegyen 1 csésze forrásban lévő vízbe, és 10 percig hagyja ázni. Napi adag: 3 csésze.

Főzet
Szárított gyöktörzséből 3 g drogot 150 ml vízzel, 3 percig tartó főzéssel kivonatot készítenek, félóra múlva szűrik, édesítik, 4×1 evőkanállal adagolják naponta, 2-3 hétig.

Ibolyaszirup
100 g szárított virágot és 500 g cukrot keverjen el 300 g vízben.

Ibolyatinktúra
Áztassunk 250 g alkoholban 10 g ibolyafüvet, 10 g kakukkfüvet, melyet néhány napi állás után megszűrünk. A fent elmondott betegségek esetében 10-20 cseppet veszünk be 1 kockacukorral.

Kandírozott ibolyaszirom
Habzásig verünk egy tojásfehérjét, majd egyenként belemártjuk a szirmokat és porcukorba forgatjuk. Meleg helyen teljesen kiszárítjuk, majd jól záródó üvegben tároljuk.

Különleges ibolyakrém
2,5 deci tejszínt 10 deka cukorral felforralunk, hozzáadunk egy maroknyi friss ibolyaszirmot. 15 perc múlva átszűrjük. 7,5 deci tejszínben elkeverünk 6 tojás sárgáját és lassanként hozzákeverjük az ibolyás tejszínt. Tűz fölött sűrűre főzzük, majd 25 gramm oldott zselatint és négy tojás keményre vert habját keverjük hozzá. Poharakba töltjük és szirmokkal díszítjük.

FAGYÖNGY (Viscum album L.)

Natural Herbs 2015-10-20

A fehér fagyöngy Európában, Észak-Ázsiában és Észak-Afrikában honos, félparazita, örökzöld növény. Leginkább alma, körte, nyárfákon található. A tölgyfán termő fagyöngy a fakín, melyet sárga terméséről lehet megismerni. Ez a növény lombhullató és nem gyógynövény. A fehér fagyöngy a gazdanövényen gömb alakban függ, melynek átmérője akár 3 méteres is lehet. Magassága elérheti az 1 métert, kora a 70 évet. Levele keskeny, ovális, sárgászöld színű. Virága, mely a levél tövében és az ág végén márciustól májusig nyílik, sárga színű. Termése fehér, borsónyi nagyságú, ragadós, áttetsző bogyó, november-december hónapban érik. Az emberre mérgező, de a cinke, énekes rigó szívesen csipegetik. 1 óriási mag található benne, mely sem vízben, sem földben nem csírázik, csakis a fák ágain. Ragadós tulajdonsága miatt régen madárlépet, ragasztót készítettek belőle.

Hatóanyagai
Flavonoidok, kávésav, szaponin, alkaloidák, gyanta, kolin, acetilkolin, lektin, polipeptid, viszkotoxin, termésében poliszacharidok. A lektin és a viszkotoxin nagy adagban mérgező tulajdonságúak, ezért a napi adagolást szigorúan be kell tartani és semmilyen körülmények között nem szabad túllépni!

Legendák
A fagyöngy az egyik legrégebben ismert növény. A kelták szent növényként tisztelték, ágait aranyozott sarlóval vágták, hogy a rozsda ne vegyen el csodás hatásából. A fa alatt szűzlányok tartottak tiszta fehér vásznat, ebbe hullott a fagyöngy, melynek a földdel sem volt szabad érintkeznie. A tölgyfáról gyűjtött fagyöngyöt ritkasága miatt igen nagyra értékelték a kelták, a kelta újév ötödik napján gyűjtötték januárban. A germán harcosokat sebezhetetlenné tette, a bölcső fölé akasztott fagyöngy megvédte az újszülöttet a gyermekeket kicserélő gonosz tündérektől. Ha a fiatal lány Szent Ivánkor a párnája alá tett egy fagyöngy ágat, megálmodta, ki lesz a férje. A világ örökkévalóságának és a lélek halhatatlanságának a szimbóluma. Az angolszász hagyományok szerint a fagyöngy alatt összetalálkozó embereknek meg kell csókolniuk egymást. Ez a megbocsájtás és szeretet gesztusa, mely egy skandináv legenda nyomán született.

Gyűjtése
Leveleit és 5 mm-nél nem vastagabb fiatal ágait gyűjtjük novembertől februárig. Hatóanyag tartalma igen nagy mértékben függ a szedés idejétől és a gazdafától. Például a galagonya bokorról gyűjtött fagyöngy még hatékonyabb vérnyomás csökkentő és húgysav hajtó. Rendkívül nehezen hozzáférhető, munkás feladat a begyűjtése. A bogyóktól megtisztítva vágjuk, vágás után szárítjuk. Fás részek is találhatók benne, tehát igen lassan szárad. Ha nem tároljuk szellős, száraz helyen, könnyen be is penészedhet.

Gyógyhatásai
Rendkívül széles körű a felhasználása. Leginkább vértolulásra, magas vérnyomásra, érelmeszesedésre és szívritmus szabályozásra használjuk. Az erek áteresztő képességét javítja, ezáltal jó szédülésre, fülzúgásra, visszérre, javítja a koncentrációs képességet. Vízhajtó hatása is van. Mindenféle seb,-méh,-tüdő,-orrvérzést csillapít. Köhögésre, szamárköhögésre, asztmatikus és egyéb görcsökre jó. Nyugtató hatása miatt epilepsziás rohamok megelőzésére, fejfájásra is használjuk. Javítja az immunrendszer működését. A méh izomzatát erősíti, növeli a pete megtapadásának esélyét, a fogamzást. Kis mértékben csökkenti a vér cukorszintjét, cukorbetegeknek is ajánlott.

Felhasználása
Gyógytea: A fagyöngyből soha nem készítünk forró teát. A szárított növényből 3 grammot, egy csapott evőkanálnyit leöntünk 2,5 dl desztillált vagy más mészmentes hideg vízzel, és 12 órán keresztül lefedve áztatjuk. Célszerű este beáztatni, reggel leszűrni és hidegen vagy langyosra melegítve fogyasztani lehetőleg étkezés előtt.

Magas vérnyomásra, érelmeszesedésre napi egy csészével reggel éhgyomorra. Szívbetegeknek hetente 1-3-szor egy csészével lefekvés előtt. Ingadozó vérnyomásra hetente 2-3-szor éhgyomorra. Méherősítésre napi 3-szor 1 mokkáskanál tinktúra 4 héten keresztül Megelőzésként, immunerősítésre havonta 2-3 csésze is elegendő, melyet a fent leírt módon kell elkészíteni és fogyasztani.

Gyógybor: 40 gramm friss fagyöngyöt 1 liter édes fehér borban áztatunk 10 napig szobahőmérsékleten. Leszűrjük, napi egy pohárnyit fogyasztunk belőle étkezés előtt, a nap folyamán kétszerre elosztva. Kúraszerűen évente kétszer-háromszor, egy-egy alkalommal havi 15 napon keresztül.

Külsőleg: Meleg borogatást készíthetünk leveléből és összezúzott bogyójából érszűkületre, visszérre, ízületi fájdalmakra.

Kutatások
Rosszindulatú betegségek gyógyításában már a híres svájci orvos, Rudolf Steiner (1861-1925) is használta. Legújabb németországi kutatások szerint a fagyöngy citosztatikus (sejtvédő) és immunerősítő tulajdonságokkal rendelkezik, gátolja az áttétek kialakulását.

MEDVEHAGYMA (Allium ursinum)

Natural Herbs 2015-10-20

A liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozik. Erdőkben, ligetekben nagy telepeket alkot. A fokhagyma illatára és ízére emlékeztető 30-40 cm magas évelő növény. Április-május környékén virágzik. A hagyma hosszúkás-tojásdad alakú.

Hogyan gyűjtsük?
A medvehagyma fiatal leveleit és hagymáját használják gyógyászati célokra. A tavaszi hónapokban gyűjtik. Hagymáját a vöröshagymához hasonlatosan tárolják. A medvehagyma levelét gyógynövény boltokban is árusítják. A növény szerves kénvegyületeket (alkilcisztein-szulfoxidokat) tartalmaz.

Mire jó?
Fokozza az étvágyat és az emésztőrendszer működését. Vérnyomáscsökkentő és vérzsír csökkentő hatása ismert, C-vitamin tartalmának köszönhetően pedig javítja a szervezet ellenálló-képességét.

A népi orvoslás a medvehagymát termesztett társához hasonlóan felső légúti megbetegedések megelőzésére és a kialakult hurut súlyosságának csökkentésére, továbbá bélfertőtlenítő, emésztést javító tulajdonsága miatt egyes emésztési panaszok kezelésére alkalmazza.

Tudományos megfigyelések szerint vérnyomáscsökkentő hatású, lassítja a koleszterin lerakódások kialakulását az érfalban, javítja a végtagok keringését. Laboratóriumi körülmények között a fokhagyma és a medvehagyma a vérszérum koleszterin szintjét csökkentették az alkalmazott hagymaadagok, a kéntartalmú tioszulfinátok, ajoének és ditiinek mennyiségétől függően a koleszterin szintézis befolyásolása révén. Szerves oldószerekkel képzett hagymakivonatok a koleszterinszintézist jelentős mértékben (akár 40%-ban) mérsékelték. A hagyma rendszeres fogyasztása a koleszterinszint csökkentésének és így számos szív-érrendszeri megbetegedés megelőzésének természetes gyógymódja.

Enyhe vérlemezke- (trombocita-) összecsapódást gátló aktivitással is rendelkezik. Véralvadásgátló szerekkel történő együttszedése nem javasolt, mert a vérzés létrejöttének kockázata fokozódhat. A megnövekedett vérzéshajlam miatt nem szabad hagymát enni műtétek előtt, és csak orvosi felügyelet mellett megengedett véralvadásgátlót, nem-szteroid gyulladáscsökkentőt szedő betegek számára a rendszeres hagymafogyasztás.

Népi megfigyelés, hogy a hagyma bőrön történő külsődleges használata (borogatásként, lemosásként) jótékony hatású egyes gombás fertőzések kezelésében. Érzékeny bőrű egyének esetében azonban fokozott óvatosság szükséges, mivel az alkalmazása során bőrgyulladás jelentkezhet bőrkiütés, bőrpír formájában. Ilyen esetben használata felfüggesztendő. Érdemes először csak kis területre felvinni, és csak akkor alkalmazni kiterjedten, ha nem alakul ki hatására kellemetlen bőrreakció.

Bár humán klinikai eredmények nem támasztják alá a hagyma vércukorszintet és inzulin termelődést befolyásoló hatását, ennek ellenére cukorbetegek esetében ajánlott hagymakivonatot tartalmazó készítmények szedése esetén a vércukorszint rendszeres ellenőrzése.

ORBÁNCFŰ (Hypericum perforatum)

Natural Herbs 2015-10-20

Az orbáncfűfélék (Guttiferae) családjába tartozó évelő növény, amely erdőszélek, füves, cserjés helyek gyakori növénye. A hazánkban is őshonos lyukaslevelű orbáncfű (Hypericum perforatum) a népi gyógyászatból régóta ismert, gyógyhatása miatt számos modern gyógyszerkönyvben szerepel. Hatóanyagai elsősorban a virágokban és a levelekben dúsulnak fel.

A népi gyógyászatban az orbáncfüvet (orbáncfű olajat) reumás fájdalmak enyhítésére és egyes bőrbetegségek kezelésére használják. Köszvény, furunkulózis és egyéb gennyesedések, felületi-külső vérzések esetén használták.

Eredményesen alkalmazható depresszió következtében fellépő szervi panaszoknál: gyakori fejfájás, szívritmuszavarok, nehéz légzés, kimerültség okozta depressziós állapotokban: súlyos betegség, műtét utáni lábadozás idején. A menstruációt megelőző, illetve a klimaxhoz kapcsoló depresszió esetén – amely főleg idegességben, szorongásban és félelemérzetben jelentkezik – szintén hatásos. Az orbáncfű kezelés kedvezően befolyásolja a hangulatváltozásokat, levertségérzetet és növeli a koncentrálóképességet is.

Az orbáncfű teáját sokan használják idegeskedés, depresszió, alvászavarok ellen, de alkalmazzák bőrgyulladások, nehezen gyógyuló sebek kezelésére is. Jótékony hatással van az emberi szervezetre gyomorfekély vagy vese- és epebántalmak, továbbá idegi eredetű gyomor-bélrendszeri panaszok esetén. A száj belső sérülései ellen szintén ajánlott.

Sebgyógyításra több mint 2000 éve használják hámosító, antiszeptikus és összehúzó hatásai miatt Olajos kivonatát önmagában vagy kenőcs formájában nehezen gyógyuló sebek, lábszárfekélyek és égési sebek kezelésére alkalmazzák. Hámosító hatása miatt kozmetikumok gyakori alkotóeleme. A hipericinnek és egyéb antibiotikus vegyületeknek köszönhetően alkalmas a sebfertőzések megakadályozására.

Vizes kivonatát máj- és epehólyag bántalmak, valamint gyomorfekély kezelésére használják, mivel teája nyálkahártyavédő, gyulladáscsökkentő, sejtregenerálódást segítő és antibakteriális hatású. Olajos kivonata elsősorban fekélyeknél alkalmazható bevonó, görcsoldó és enyhe hámosító hatásának köszönhetően. Alkoholos kivonatának májműködést serkentő hatását is igazolták. Étvágycsökkentő hatása révén súlycsökkentő és egészséges testsúly megőrző készítményekben is alkalmazzák.